Mint köztudomású a képzőművészet három, egymástól
merőben eltérő területén tevékenykedek egyszerre. Egy kicsit
az egyik, egy kicsit a másik terület a dominánsabb. Az elmúlt
évben a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével Bulgáriában, Tiszakécskén
és Kecskeméten állítottam ki képzőművészeti alkotásaim (grafikákat,
festményeket és üvegképeket).
A portrékarikatúráimra pedig állandó a kereslet, a megrendelőim
folyamatosan küldik e-mailben a rajzoltatni kívánt fotókat,
illetve hívnak rendezvényekre karikatúrákat rajzolni.
Most viszont a lassan tíz éve eléggé elhanyagolt illusztrátori
tevékenységem élesztettem újjá. A kiállításon két 1998-as és
több 2006-os illusztrációm mellett a 2016-ban festett meseképeimmel
leptem meg a tárlatlátogatókat. Mint füredi, (bár aki épp most
máshol lakik) kötelezőnek éreztem, hogy a helyszelleméhez igazodva
a balatoni mesékhez készítsem el az új illusztrációs jellegű
képeimet. Így egyebek között Fáy András: Sió a Balaton tündére,
Benedek Elek: Kecskekörmök, Lipták Gábor: Az utolsó óriás című
meséi és Garay János: Rege a tihanyi visszhangról című költeménye
ihlette alkotások szerepelnek a kiállításon. Ezek az olajfestmények
nem a gyerekeknek, hanem inkább a felnőtteknek szólnak és nem
is igazán meseillusztrációk. De ezt döntse el a tisztelt befogadó
és műélvező tárlatlátogató.
A balatoni mesékhez kapcsolódó képek ötlete még 1998-ban fogalmazódott
meg bennem, amikor egy magyar népmesék rövidített változatait
tartalmazó 96 oldalas, tele illusztrált könyvet készítettem
(harmadik kiadása még ma is kapható a Szalay kiadónál). Az itt
megformált stíluson szerettem volna tovább lépni, de a piac
és a kiadó elvárásai nem támogatták azt, amit én elképzeltem
a következő általam illusztrált mesekönyvnek. Így más féle könyvek
elkészítésére kaptam megbízásokat. De ezen megbízások mellett
elkezdtem beleásni magam a magyar népmesékbe és meseértelmezésekbe,
valamint a népi motívumok világába, mert szerettem volna egy
inkább mitikus, mint mesés könyvet készíteni. 2005-2006-ban
egy újabb nagy mesekönyvet, Benedek Elek Magyar népmesék című
könyvét illusztráltam, a Csodaország és Novum könykiadó gondozásában
jelent meg 2006-ban. Ezen könyv illusztrációinak jó részében
már sikerült megvalósítanom azt a képi világot, amit elképzeltem
egy valamikor megvalósuló nagy balatoni mesekönyvhöz. E mellett
folytattam a balatoni mese és mondavilág, szájhagyomány gyűjtések
összeszedegetését. 2007-re fáradságos munkával, kutatással,
könyvtárazással és rengeteg utánajárással, sikerült a források
jó részét összegyűjtenem. Ekkor viszont az anyag feldolgozásának
problémájával kerültem szembe. Így 2009-2014 között elvégeztem
egy szabadbölcsész alapszakot Kalocsán és egy mesterszakot a
Szegedi Egyetemen, csak azért, hogy meglegyen a megfelelő elméleti
alapom és képzettségem a mesék helyes értelmezéséhez és a képi
világ megalkotásához. Az egyetemi képzés viszont nem várt eredményt
hozott. A mesék értelmezése és jelentésük kihámozása helyett
a jelenléthatás fontosságára döbbentett rá. Az illusztrációk
így már nem lesznek nálam a hagyományos értelemben vett illusztrációk,
a szöveg képpel való megjelenítései, megvilágításai, hanem a
szöveggel egyen rangú, a szöveggel egy forrásból táplálkozó
alkotások. Ennek az új felfogásnak az első megnyilvánulásai
a 2016-os képek. Nem kikristályosodott még a forma, de sok lehetőséget
rejt magában. A mesekönyv pedig mentesen a kiadók elvárásaitól
és a piac diktálta feltételektől majd egyszer elkészül, addig
is szép lassan alakul.
A kiállítást megtetéztem még egy előadással is. A tudományos,
elméleti tevékenységemből fakadóan, mint okleveles vizuális
kultúra szakember, megosztottam az érdeklődőkkel a balatoni
mesék, mondák, regék, babonák szájhagyomány gyűjtések és mítoszok
tanulmányozásából levont eddigi eredményeimet.
Az előadás tartalma: Mit nevezhetünk balatoni mesének? Mese,
monda, rege, mítosz, ballada, széphistória, költemény, novella,
szólás, babona, hiedelem, népszokás és néphit elemei, ősi szertartás
és rítus maradványok. Mítoszi elemek a Balaton keltezésének
mondáiban. Mese és mítosz elemzés zsákutcái. Szükséges-e az
értelmezés elsőbbsége és a jelentés tartalom feltárására? Mi
a különbség a jelentés és a jelenlét között? Jelenléthatások
a balatoni mesékben. Az élő balatoni mítosz.